Régen nem jártunk már erre, így elmentünk megtekineteni 2008 tavaszán, hogy mi újság van a 62-es legkritikusabb részén. Jó hír, hogy komolyabb sínhiány nincs a zádorin kívül, legalábbis egyenlőre. Rossz hír, hogy Drávatamási és a hatos út közötti részen igen jelentősen hiányoznak a síncsavarok és a hevederek. Innentől csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el további sínszálak a vonalból. Több helyen csak kézi erővel tudtuk áttolni járművünket, mert a szálak rögzítés hiányában bármikor eldőlhettek alattunk. De haladjunk időrendben.

Kétujfaluról indultunk, ahol szerencsére semmi nyoma, hogy megszűnt a közlekedés. Apróvirágos mezei növények kezdik átvenni az uralmat a vágányközben, legalábbis azon a részen ahol nem volt zúzottkő átmozgatás a bezárás előtt. A felvételi épület még állja az időt, csak a kivert ablakok és ajtók árulkodnak az elhagyatottságról. Kétujfalu után a pálya kiskocsival jól járható. Szörény megállóhelyen minden a régi, néhány kisebb faág volt a pályán. Szörénytől Zádor mh-ig szintén aránylag ép a pálya. Azért itt-ott egy-egy hiányzó heveder idegenkezűséget jelez. Zádori épület a szokásos képet mutatja, az udvar és a környék gondozott. Zádor után a lopott rész következik, újabb hiány a kétszer 100 méteren kívül nincsen. Kivágott nyárfaágak segítségével átevickéltünk a két hiányzó részen és a kivetődésen amit egy traktorral okoztak amikor megpróbálták feltépni a síneket. Új ágakat kellet vágnom, mert a tavalyit amik le voltak erősítve a talpfákhoz valakik már elvitték. Zádor és Kastélyosdombó között szórványos kötőelem hiányok. A kastélyosdombói megállóhely máig szépen rendben van tartva, az ott lakó néni virágoskertje szépen gondozva. A nénivel szerettem volna beszélni újra, de hosszas köszöngetésemre és kopogtatásomra sem jött elő senki. Az épület lakottnak tűnt. Továbbhaladva azonban a nagy meglepetés ezután következett, mert Drávatamási és a hatos út közötti részen eddig még nem bántották a pályát friss lopások vannak egész hosszú szakaszon. A tolvajok kihasználták, hogy a pálya mellett húzódik egy homokos földút, ahol autókba tudták pakolni az apróárut. Sok olyan sínszál található amit gyakorlatilag semmi sem tart már. Túlélve az említett szakaszt, az átjáró után a középrigóci állomásig minden megvan. Középrigócon csendesen telik a szolgálat, a 62-es bezárása után jelentősen lecsökkent a forgalom.